A 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet szerint 2012. január 1-től kötelező minden ingatlan adás-vétel esetén illetve bérbeadás esetén az energetikai tanúsítvány kiállítása. A tanúsítvány az épületeket osztályba sorolja energiafogyasztása alapján. Az épületek ugyanolyan címkét kapnak, mint a háztartási berendezések.

A mai energiaárak mellett nem mindegy milyen „fogyasztású” épületet vagy lakást vásárolunk.

Milyen információkat tartalmaz az energetikai tanúsítvány?

A tanúsítás során meghatározzuk az épület energiaigényét „standard” fogyasztói magatartás és időjárás esetére.

Az épület osztályba sorolása azt mutatja meg, hogy a vizsgált épület a követelményértékhez viszonyítva mennyi energiát használ fel egy év alatt.

Besorolás  2016. január 1-től
AAA+ <40 Minimális energiaigényű
AA++ 40-60 Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú
AA 61-80 Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb
BB 81-100 Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő
CC 101-130 Korszerű
DD 131-160 Korszerűt megközelítő
EE 161-200 Átlagosnál jobb
FF 201-250 Átlagos
GG 251-310 Átlagost megközelítő
HH 311-400 Gyenge
II 401-500 Rossz
JJ >500 Kiemelkedően rossz

Például az „HH”, azaz „gyenge” besorolású épület 311-400%-al több energiát fogyaszt, mint a követelményérték. Az ”AA++” besorolású épület „kiemelkedően nagy energiahatékonyságú”, amely a “korszerű” fogyasztásnak mindössze 40-60%-át használja fel.

Az újonnan tervezett épületnek legalább „CC” besorolást kell elérnie, hogy az építési engedélyt megkapja.

A tanúsítás részét képezi az épület energiaigényének csökkentését célzó korszerűsítési javaslat. A tulajdonos választ kap arra is, hogy a javaslatok megvalósítása milyen mértékben befolyásolja az épület energiaigényét és osztályba sorolását.

 Mi határozza meg a követelményértéket?

A követelmény érték (viszonyítási alap) lakó épületek esetében 100 kWh/m2a, irodaépületeknél 90kWh/m2a.

 Kik állíthatják ki a tanúsítványt?

A tanúsítványt energetikai tanúsító jogosultsággal rendelkező szakemberek – építész vagy gépészmérnökök – állíthatják ki. A tanúsítvány 10 évig érvényes abban az esetben, ha az épület fűtött terét határoló szerkezeteiben illetve az épület gépészeti rendszerében nem történik változás.

 Milyen esetekben kötelező a tanúsítványt kiállítani?
 
–       új épület építése;
–       meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás)
–       ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
–       egy évet meghaladó bérbeadása;
–       1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.
 
Milyen esetekben nem kötelező a tanúsítványt kiállítani?
 
–   az 50 m2-nél kevesebb hasznos alapterületű, illetve évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épület,
–       a felvonulási épület, a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épület,
–       hitéleti célra használt épület,
–       a műemlék, illetve a helyi védelem alatt álló építmény,
–       a nem lakás céljára használt mezőgazdasági épület,
–  az ipari épület, ha a technológiából származó belső hőnyereség a  rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint 20 szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki,
–       a sátorszerkezet,
–       a sajátos építményfajták, illetve annak tervezése esetében.
 
Miért érdemes elkészíttetni a tanúsítványt?

Vevőként mindenképpen érdemes a tanúsítványt elkérni, mert a döntésünkhöz fontos információt szolgáltat. Megtudjuk, milyen energiaköltségekre számíthatunk. illetve a szakember javaslatából kiderül, hogy milyen felújításban célszerű gondolkodnunk.

Amennyiben az épület besorolása nem éri el a “CC” kategóriát az energetikai tanúsítványt készítő szakembernek javaslatot kell adnia arra, milyen beruházásokkal érhető el legalább a “CC” besorolás.

Amennyiben megrendeli tőlünk a részletes energia auditot, abban az esetben arra is választ kap, az energiamegtakarítást elősegítő különböző  beruházások mennyi idő alatt térülnek meg a jelenlegi energia árak  mellett.